Élmények a macolini sportparadicsomban

Nem túlzás a Macolin Sport- és Gimnasztikai Iskolájában rendezett és Prof. Ernst Idla által vezetett Nemzetközi Élmény-gimnasztikai Tanfolyamot a sport paradicsomának nevezni.

Már a Macolinba való első látogatásomkor a megérkezés, a 900 méter magasan lévő települések látványa annyira elvarázsolt, hogy elfeledtette velem a Bécsből Macolinba történő utazás fáradalmait. A macolini Sportcentrum szívében fekvő Grand Hotelben, ahol a tanfolyam résztvevőit elszállásolták, nagy barátsággal fogadtak.

A Sportcentrum szállója, Macolin, Svájc, 1951.

A szállodából pompás kilátás nyílt a tóra és Biel városára. A főépületet környező szép erdőben van az a sportparadicsom, amelyet egy héten át élvezhettem.

Ebben a csodálatos környezetben található zöld mezők és erdők között a gimnázium és a sportpálya, tökéletes harmóniában illeszkedve a csodás természethez. Itt található még a sportolók szívét megdobogtató uszoda-komplexum. Nem kell hangsúlyoznom, hogy ebben a különleges sportparadicsomban, ahol a testnevelés minden formájára lehetőség van, a legkiválóbb professzorok oktatták a résztvevőket.

A macolini (Svájc) Sportkomplexum és Sportgimnázium külső
és belső látványa, valamint az úszómedencék, 1951.

Ezekkel az első benyomásokkal, jó kedvűen és feszülten vártuk a tanfolyam kezdetét. Mindannyian jól ismertük a Prof. Idlát az 1949. évi stockholmi Lingiádén elért nagy sikere óta. De amit ezen a tanfolyamon kaptunk, az minden várakozásomat felülmúlta. Módszere egész különleges volt. Megmutatta azt az utat, amelyet a gimnasztikának be kell járnia, és amelyen tovább kell fejlődnie. Nem utasított el semmilyen más sportágat vagy sportszert (kivéve a gerendát); éppen ellenkezőleg, mindezeket felhasználta és azt akarata, hogy a gimnasztika a széles tömegek között is elterjedjen. Egyaránt dolgozott gyermekekkel, asszonyokkal, férfiakkal, sportolókkal és gimnasztikát gyakorlókkal. Módszere a legjobb alapokat szolgáltatta a művészi tánchoz.

Gyönyörű időben mozogtunk a friss levegőn, olyan mezőn, ahonnan szép kilátás nyílt a szemünk elé táruló Alpok hegyláncaira. Itt gyakoroltuk Idla híressé vált technikáját, a menést, a futást, valamint a különleges labdagyakorlatokat. Csodáltuk három segítőjének a munkáját is, akik a legtermészetesebb módon hajtották végre a tanfolyam alatt begyakorolt mozdulatokat, aminek során mindig hangsúlyozták, hogy semmit “ne utánozzunk, mert a természetes mozgást nem lehet imitálni, csak kiegészíteni”. Nagyon fontosnak tartották a helyes testtartást: a tartás-iskola olyan volt, mint egy vörös fonál, amely végighúzódott Idla módszerén, és amelyet a tanfolyam végén a segítői által tartott bemutatókon csak elismeréssel nyugtázhattunk. Csodálatos zárása volt a jól sikerült tanfolyamnak.

A módszer, amelyet Idla ebben az egyedülálló környezetben bemutatott és alkalmazott, az nem csak szép emlék, hanem annál sokkal több: ismereteinket gazdagította és elmélyítette.

Bécs, 1951. július 21.
Ilona Peuker

(Peuker Ilona kommentárja egy Prof. Ernst Idla által Macolinban /Svájc
tartott tanfolyamról szóló jelentésben)