Ernst Idla (1901 - 1980) Észtországban született. A berlini orvosi egyetemen folytatott tanulmányai során szerezte ismereteit a testi nevelés területén. A ritmikus gimnasztikának olyan különleges stílusát teremtette meg, amelyben ötvözte saját, valamint a német Rudolf Bode és a norvég Nils Bukhil elképzeléseit.

Munkája a harmincas években világszerte ismert volt.

Idla Ernst

1944-ben Svédországba menekült, ahol megalapította a Modern Ritmikus Gimnasztikai Iskolát, a svéd kormány által támogatott Idla Intézetet. Diákjainak nemzetközi alkotótevékenysége bámulatra méltó volt. Több mint 30 országban tevékenykedtek, többek között Kanadában, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Brazíliában (Peuker Ilona) és Mexikóban, ami nagyban hozzájárult eszméi egyre növekvő népszerűségéhez.

Idla módszerét sinésio-ritmikus koreográfiának nevezhetjük: ez a férfiak, nők és gyermekek mozdulatainak nehézségi fokát határozza meg. Tudományos elveken alapuló módszer, amelyben a ritmusnak és a zenének fontos szerep jut. Idla módszere aktiválja a motorikus tulajdonságokat, mint amilyen az ellenállás, koordináció, rugalmasság, gyorsaság és ellensúly. Idla módszerében fokozatosan fejlődik tovább és alakul az edzés a magasabb szinteken, a tánc és a ritmikus koreográfia elvei alapján.

Ernst Idla kezdte el építeni a hidat a művészet, a fizikai tevékenység és a sport között. Minden törekvése arra irányult, hogy a mozgás időben és térben harmonikus legyen.