Magyarország

1937 és 1944 között Ilona Peuker saját tánc- és modern ritmikus gimnasztika iskoláját vezette Budapesten. Kezdetben saját szüleinek házában, ami aztán hamarosan lehetetlenné vált a tanulók létszámának folyamatos növekedése miatt, akik között egyaránt voltak gyermekek, fiatalok és felnottek. "Hetente többször teljesen felforgattam a szalont, mivel a házban eloadásokat szerveztem", mesélte Ilona Peuker egyik tornásznoi között terjesztett könyvében ("Életem a gimnasztika").

A Véghely család otthona Magyarországon az 1930-as években,
Budapest egyik budai kerületében, a Fillér utca 37-ben Ebben
a házban kezdodött Véghely Ilona hosszú és sikeres pályafutása.

Az iskola hamarosan példaképpé vált Budapesten. Eloadásokat tartottak, ahol Véghely Ilona és tanulói nagy sikerrel szerepeltek. Mégis, 1944-ben, a második világháború során a Budapesten állandóvá vált bombázások és az orosz csapatok bevonulása miatt Véghely Ilona újszülött lányával elhagyta az országot. Eloször Ausztriába, Tullnba ment, majd tovább a németországi Breitenbergbe, ahol hosszabb ideig élt családjával.

  
Ilona Peuker tanulói Magyarországon, 1941-ben.

Németország

Breitenberg egy kis helység Bajorországban, ahol az akkori nehéz háborús idokben csak néhány parasztember élt, egymástól meglehetosen távol. Itt nem volt lehetoség se munkára, sem az álmok megvalósítására. De mégis, miután Németországban és Ausztriában is ismertté vált, Ilona Peuker újra kezdte a munkát, mert nem tudott gimnasztika nélkül élni; csak így tudta megorizni kreativitását és ez élet szeretetét. Minden nehézség ellenére, és férjétol távol, akit behívtak katonának, Ilona Peuker megbeszélte a helyi lelkésszel, hogy a község gyermekeivel karácsonyi eloadást tartanak. Azonnal összejött hatvan gyerek, akik feldíszített karikákkal angyalokat és pásztorokat alakítottak. Húsvét alkalmával Ilona Peuker újabb színpadi eloadást szervezett, majd ez így folytatódott tovább a következo karácsonyig. Így vészelte át ezeket a nehéz éveket, munkájával szerezve a családnak vajat, tojást és egyéb élelmiszert. Ezt a munkát évekkel késobb tréfásan "vajas tanfolyam"-ként emlegette.

Ausztria

Négy évvel késobb, 1948-ban tért vissza férje a katonaságból, és a család ismét Ausztriába, a Bécstol 25 km-re lévo Tullnba telepedett át. Egy ottani gimnasztikai egyesületnek ajánlotta fel Ilona Peuker, hogy tánc- és gimnasztikaórákat tartana. Az eloadások a kisváros egyetlen színpadán, a moziban voltak, mindig teltház elott. 1950-ben a Peuker-család Bécsbe költözött, ahol Ilona Peuker meghívást kapott az osztrák nemzeti gimnasztikai csapat vezetésére. Anélkül, hogy ezt a legcsekélyebb mértékben gyanította volna, szerény tullni munkája ismertté tette az osztrák sportvezetok körében. Általános igény volt arra, hogy a noi gimnasztika, amelyben némi férfias tendencia is mutatkozott, harmonikusabb, ritmikusabb és könnyedebb legyen, amely jobban illik a noi tulajdonságokhoz.

  
Ilona Peuker tornász lányai Ausztriában, 1952-ben.

Lassan sikerült Ilona Peukernek az addig fegyelmezetlennek és lázadónak tartott csapatot eltökélt és lelkes csapattá átformálnia. Úgy változtatta meg a lányok gyakorlatait, hogy a tornabottal végzett mozgás összhangba kerüljön személyes adottságaikkal. És ezzel elkezdodött a világbajnokságra való felkészülés is.

1947 és 1953 között, az Ausztriában töltött idoszak alatt Ilona Peuker az alábbi funkciókat látta el:

• edzoje annak az osztrák csapatnak, amely (1948 és 1953 között) számos országos és nemzetközi bajnokságon vett részt;
• a világbajnokságokon és a helsinki olimpián résztvevo osztrák csapat edzoje;
• a karikás gyakorlat bajnokának edzoje (1951);
• a modern gimnasztika Ausztriát képviselo bajnoknoje Hollandiában (1952);
• versenybíró a helsinki olimpián Finnországban (1952);
• versenybíró számos nemzetközi versenyen (1948 és 1953 között);
• a hollandiai I. Gimnaestradán résztvevo osztrák csapat edzoje (1953).

Ilona Peuker számos osztrák és nemzetközi bajnokságra állította össze a kötelezo gerenda- talajtorna-gyakorlatokat. Ilona Peuker a világbajnok osztrák csapatnak volt edzoje.

Brazília

Ilona Peuker 1953-ban követte férjét Brazíliába, aki ott kapott munkát és kivándoroltak Rio de Janeiróba. Oktatói és edzoi tevékenységének kezdete az 1953 és 1955 közötti évekre nyúlik vissza, majd a "Grupo Unido de Ginastas" (Egyesült Tornászcsapat) 1956-ban történt megalapításával folytatódott, amikor a Rio de Janeiro Szövetségi Egyetem Sportiskolájában Latorre igazgató úr felkérésére rendkívüli órákat adott. Néhányat kiválasztott az órákon résztvevo tornászok közül, akiket meghívott, hogy irányítása alatt órákat vegyenek a Bennett Intézetben. Ezzel kezdodött Brazíliában a ritmikus gimnasztika tornászaival végzett magas színvonalú munkája.

A ritmikus gimnasztika brazíliai úttöroi; São Conrado tengerpart, Rio de Janeiro, 1953.
Balról jobbra: Maria Emília Brandão, Ruth Cavalieri, Stella Maria Dória de Araujo Bastos (Teixeira),
Francisca Patrony, Regina Gontijo Theodoro, Yvonne de Araújo Costa (Montaury), Silvia,
Mary Fukuy (Smith), Maria das Graças Meninéia (Silveiro), Dagmar.

     
PAz úttörok labda-, szalag- és szabad gyakorlata a São Conrado tengerpartján, Rio de Janeiróban.

Az 1953 novemberétol 1975 augusztusáig tartó idoszakban (amikor befejezte oktatói és edzoi tevékenységét), Dona Ilona elosegítette a ritmikus gimnasztikának az egész országban történo elterjedését és kibontakozását azáltal, hogy tanfolyamokat tartott, új csoportokat hozott létre, eloadásokat és bajnokságokat szervezett.

A nemzeti csapat edzojeként Dona Ilona képviselte Brazíliát és ezzel vette kezdetét Brazília részvétele az 1967-es majd az 1973-as ritmikus gimnasztikai világbajnokságon, valamint a nemzetközi Gymnaestradákon.

Rio de Janeiróban 1954-tol 1968-ig a Bennett Intézetben oktatott, majd 1969-tol 1975-ig a Szír-Libanoni Egyesületben. Noha nem volt semmilyen formális kapcsolata ezekkel az intézményekkel, hiszen csak a helyiségeket bérelte ki, mégis kiváló kapcsolatokat ápolt az igazgatókkal és az alkalmazottakkal.

1978-ban Dona Ilona megbízást kapott Siegfried Fischertol, a késobbi Confederação Brasileira de Ginástica - CBG (Brazil Gimnasztikai Szövetség) elso elnökétol arra a feladatra, hogy állítson össze egy professzionális csapatot a CBG megalapításának és megszervezésének céljából.

1980-ban Dona Ilona a CBG keretén belül szervezte meg a Fédération Internationale de Gymnastique (FIG) történetében mind a mai napig egyetlen Brazíliában tartott nemzetközi bajnokságot "Négy kontinens ritmikus gimnasztikai bajnoksága" elnevezéssel.

1984-ben hivatalosan visszavonult a CBG-tol és a gimnasztikától. Brazíliai szakmai életútja során Dona Ilona az alábbi funkciókat látta el:

• oktató az 1953 és 1957 között az országban lebonyolított számos tanfolyamon;
• a ritmikus gimnasztika elso brazil csapatának alapítója (1954);
• a "Grupo Unido de Ginastas" - GUG (Egyesült Tornászcsoport) edzoje 1965 és 1975 között;
• az "Os desportos em todo mundo" ("A sport világa") címu noi gimnasztikai folyóirat szerkesztoje 1957-ben;
• a GUG edzojeként Brazília hivatalos képviseloje a II. Gimneastradan (1957, Zágráb/Jugoszlávia) a IV. Gimnaestradán (1965 Bécs/ausztria), az V. Gimnaestradán (1969 Bázel/Svájc) és a VI. Gimnaestradán (1975 Berlin/Németország);
• részvétel a GUG-gal prof. Rudolf Bode tanfolyamain;
• a GUG edzojeként Brazília hivatalos képviseloje számos rendezvényen az ausztriai Tullnban, 1957-ben;
• a GUG edzojeként Brazília hivatalos képviseloje különféle rendezvényeken az ausztriai Kremsben, 1957;
• a noi gimnasztikai verseny vezetoje a pánamerikai játékokon a brazíliai São Paulóban, 1963-ban;
• versenybíró a II. és IV. brazil tornászbajnokságon 1963-ban;
• résztvevo az ICHPER Kongresszuson 1963-ban;
• versenybíró a nemzetközi tavaszi játékokon 1965-ben;
• részvétel a "Brasiladá"-n a brazil csapat edzojeként. Ezt a hollandiai Hágában tartott tornaünnepet kizárólagosan holland csoportok és a GUG részvételével rendezték, Brazília tiszteletére 1965-ben;
• a Confederação Brasileira de Desportos - CBD (Brazil Sportszövetség) torna- és gimnasztikai tanácsának tagja;
• a brazil ritmikus gimnasztika csapat edzoje annak 1967-es alapításától 1975 augusztusáig;
• Brazília hivatalos képviseloje és a brazil csapat edzoje a III. ritmikus gimnasztikai világbajnokságon Koppenhágában, Dániában 1967-ben;
• Rio de Janeiro bajnoknoje és a GUG edzojeként az egyéni és csoportgyakorlatok vezetoje 1969-tol 1975-ig;
• Brazil bajnok és a GUG edzojeként az egyéni és csoportgyakorlatok vezetoje 1971 és 1974 között;
• Brazília hivatalos képviseloje és a GUG edzoje az I. Amerikai Gimnasiadán Maracaibóban, Venezuelában 1971-ben;
• hivatalos képviselo és delegált a maracaibói (Venezuela) I. Gimnasiada Nemzetközi Szemináriumán 1971-ben;
• Brazil bajnok és a GUG edzojeként a csoportgyakorlatok vezetoje 1975-ben;
• a GUG összesen 210 brazíliai és külföldi eloadásának vezetoje 1954 és 1975 között;
• a "Négy kontinens ritmikus gimnasztikai bajnokságának" vezetoje, amely a Nemzetközi Gimnasztikai Szövetség (FIG) által 1980-ban, Brazíliában, Rio de Janeiróban rendezett, a maga nemében páratlan esemény volt;
• Brazil Gimnasztikai Szövetség (CBG) Ritmikus Gimnasztikai Technikai Bizottságának elnöke 1979 és 1984 között.

Heloisa Frossard
a GUG tornásznoje